Nigériai csalók testközelben

Kicsit hatásvadász a cím, mert nem találkoztunk egy nigériai csalóval sem. Egyszerűen csak arra utal, hogy vannak dolgok amikkel nem nagyon foglalkozunk, nem nagyon hiszünk egészen addig, amíg velünk vagy közvetlen környezetünkben valakivel meg nem történik.

Ilyen dolgok az internetes kínai, hong-kongi, nigériai és holland csalások esetei is. A hírekben mindig van egy történet, ahol hiszékeny, idegen nem nyelvet nem beszélő, jóhiszemű embereket jobb esetben is súlyos százezrekre, rosszabban milliókra húznak le az említett csalók.
Nem lehet tudni, hogy ezek összességében véve mekkora kárt okoznak globálisan, de a nagy számok törévnye alapján a csalóknak nem lehet gondjuk a megélhetéssel.

Jelen történet egy kollégámmal esett meg, aki egy magyar internetes hirdetési oldalra feltette az eladásra szánt objektívjét, majd jóhiszeműségének és nagyon gyenge angol tudásnak köszönhetően majdnem végzetes hibát vétett.

A hirdetés tárgya egy kétszázharmincezer forint értékű objektív. A szöveg mellé egy képet csatolt gondolva, hogy komoly érdeklődőnek természetesen készít majd többet is, de a leírással egyetemben pillanatnyilag elegendő az is a figyelem felkeltésére.

A tegnapi nap folyamán egy magát Zlatannak nevező “vevő” kereste meg e-mailben. A nagyon hasznos és totálisan használhatatlan online fordító oldalak segítségével pár levélváltásig eljutottak a segítségem nélkül is.
A levelezés eredménye az volt, hogy Zlatan gyakorlatilag perceken belül utalná a pénzt, ha a kollégám menne és feladná az objektívet gyorspostán, aminek a költségét természetesen szintén Zlatan állná… .

Ha Nigéria nem került volna szóba, akkor most itt állnánk tökéletesen átvágva. Kollégám akkor szólt, hogy segítsek neki és nézzük át a levelezést, amikor a vevő azt mondta, hogy egy nigériai barátjának szánja ajándékba, és egy lagosi címet adott meg postai címként.
Innentől folytam bele a dologba.

A nigériai csalásokról természetesen hallottunk, szóval az ügylet innentől kezdve lényegtelen volt, csak arról szólt az egész, hogy több mindent tudjunk meg az állítólagos vevőnkről.

A leveleket felületesen átnézve is megbukott az ügylet, komolyabban beleolvasva végtelenül viccessé, viszont hihetetlenül profivá vált az egész.

Gyorsan kiderült, hogy már az első levél után megtörtént az adatcsere, vagyis a vevő az összes banki és telefonos elérhetőségét tudta a kollégámnak, így minden adat rendelkezésére állt a tökéletes csaláshoz.


Megjegyzés: A képekre kattintva nagyíthattok!

Zlatan bankja, a “Bank of America”, pár levélváltás után már küldött is egy e-mailt, amiben közölte, hogy Zlatan Konchesky (zlatan.konchesky@hotmail.com) átutalt a kollégám részére 270.000 Ft-ot.
Az üzlet tárgya 230.000Ft értékű, amihez hozzájött 30.000Ft postaköltség, amit a vevő maga ajánlott fel, ami gyakorlatilag nagyjából korrekt összegnek tűnt… vagyis tapasztaltak ezen a téren is.
Vevőnk annyira “megkedvelte” a kollégámat meg az objektívet is, hogy nem 260.000, hanem 270.000Ft-ot utalt el előre, látatlanban, minden további, az üzlet tárgyát képező objektívre vonatkozó kérdés nélkül. Hozzárakott 10.000Ft-ot teljesen jóhiszeműen, hogy biztos elég legyen a pénz.

1. hiba
Több pénzt küld a kialkudottnál.
Tökéletes! Már ezzel behúzná az emberek javát, hiszen 10.000Ft-tal többet kaphatnánk a porténkánkért alku nélkül. A mai gazdasági helyzetben ez pontosan elég meggyőző erővel rendelkezik… sajnos.

Amikor egy ennyire hivatalosnak tűnő levelet kapunk, mindenképpen be kell vonni valakit, aki nagyon jól beszél (jelen esetben) angolul! A szöveg egy angolt “értegetőt” is könnyen megtévesztene.

Szóval, a “Bank of America” arra utasította az eladót, hogy adja fel EMS gyorspostával az árut, majd a postai feladóvényt és a küldemény ragszámát bedigitalizálva küldje el a consultus_customercare@consultant.com e-mail címre.
Ez az ellenőrzési pont egy új procedúra a “Bank of America” ügymenetében, és csak az a célja, hogy az internetes csalóktól megvédje az eladót és a vevőt is.
Hát zseniális. Komolyan megmosolyogtam a profizmusukat… megvédeni a csalóktól. Nem, nem szeretném Ford Fairlane-t idézni…

2. hiba
Rövid utánajárás után kiderült, hogy a “Bank of America” egy ingyenes e-mail szolgáltatót ( Katt ide ) használ az ügyfélszolgálatának internetes ügyintézésre. Jahhh, persze.

3. hiba
A levelet jobban elemezve észrevettem, hogy a Bank of America logót egy új-zélandi hírportálról linkeli a levelébe a bank ( Katt ide ), illetve a levelet a bank alelnöke is “szignálta”.
Már csapkodtam a térdem, annyira zseniális és lúzer is. Zseniális, mert egy jóhiszemű, nem túl tájékozott eladót a “bank alelnökének szignója” még jobban meggyőzheti. Lúzer, mert egy nagyon jól felépített rendszer egy ilyen apróságon IS megbukhat.

Szóval, ha az eladó elküldi a kérteket, akkor a bank rendelkezésére bocsájt egy kódot, amivel azonnal felveheti a pénzt.

4. hiba
Aki egy picit is jártas a banki utalásokban az tudja, hogy csak bankon belüli utalásnál kaphatjuk meg pénzünket azonnal. Kollégám “fél Nigériával ellentétben” sajnos nem rendelkezik Bank of America-s számlával, így az “utaláshoz sem férhetünk hozzá azonnal”.
Magyarországon bankból-bankba utalás esetén általában 1 nap az átfutási idő. Külföldről nagyjából 3-5 nap, de ha bankunk nincs közvetlen kapcsolatban a küldő/fogadó bankkal, akkor akár 10-14 nap is lehet, amíg megtörténik a tranzakció.
Sajnos mindenképpen meggyőző, hogy az utaláshoz azonnali hozzáférést garantáltak, csak fel kellene adni a csomagot.

Zlatan, annyira megörült a biznicnek, hogy kollégámat telefonon is hívta először rejtett számról. Mivel kollégám, a munka hőse többszörös kitüntetettje, dolgozik napközben, az első hívást nem tudta felvenni. Zlatan nem adta fel rögtön hívta mégegyszer, akkor már kijelzett számról ( +2347084066803 ). Meg kell jegyeznem, hogy Nigéria hívószáma a 234. Szláv származásra utaló nevet viselő Zlatan barátunk teljesen véletlenül épp Nigériában “nyaral”.

Rövid “beszélgetésben” kérte kollégámat, hogy adja fel minél előbb az objektívet, és rögtön ott lesz a számláján a pénz.
“Beszégetésünket” gyors egymásutánban két levél is megerősítette. Az elsőt Zlatan küldte, és természetesen “az isten áldjon meg” voltak az utolsó szavai. A másodikat a “Bank of America”, amiben nagyon szemet szúró volt az utasító hangnem (” We want you to proceed with the postage of the item using… “).

Ekkor kissé betelt a pohár, és megírtuk Zlatannak, hogy tudjuk, hogy csaló és az összes adatát és levelét továbbítottuk a Bank of America Internetes Csalásokért Felelős Osztályának, amit tényleg meg is tettünk.

Meglepetés ezután is ért minket, felkészültségük zseniális. Komolyan be tudnak húzni szinte bárki, aki nem elég felkészült, gyanakvó… vagy szimplán csak nem elég rosszindulatú.

Nem sokkal (kb. 10 perc) Zlatannak elküldött, csaló mivoltára “fényt derítő” levelünk elküldése után kollégám egy levelet kapott a “banktól” (amiben már a korrekt BoA logó szerepelt).
A bank visszautasította, hogy csalónak neveztük “őt” és az ügyfelét. :D ZSE-NI-Á-LIS!!!


A “bank” nagy betűkkel és különböző színekkel kiemelve leírta a pontos teendőniket ( szivárvány rulez! :D ), és…

… a pirossal kiemelt szövegben a “bank” minket tesz felelőssé és a bankunk felé történő feljelentést helyez kilátásba, amennyiben nem küldjük el az “adás-vétel” tárgyát képező árut a vevő által megadott címre.

Komolyan zseniális… bár ezt a levelet már nem szignálta a “Bank of America” alelnöke. :)

A bank levelét figyelmesen átolvasva nyelvtani hibák, elírások tömkelegét találtuk (zárójelben a javítás):

  • We wri(t)e you again in regards to the ema(i)l we got from o(u)r… bár azt hiszem, hogy a “regarding to” használata nyelvtanilag helyesebb lenne.
  • We once again confirm to you that, Zlatan… ( We once again confirm, that Zlatan… )
  • We want you to proceed… A bank nem utasít harmadik fél részére történő cselekvésre!
  • We awaits to read from you… … …

A sok hiba biztos azért van, mert a “bank” alelnöke nem nézte át a “dokumetumot”.

Így is elég hosszúra sikeredett az iromány, ezért nem ragozom tovább.

Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet pár dologra, ezért álljon itt pár jótanács, amiket a saját érdekünkben javasolt betartani.

  • Ha olyan oldalon keresnek meg külföldi vevők, ahol az adás-vétel nem kötött “komolyabb regisztrációhoz”, nincs “vevő-eladó értékelő rendszer”, nagyon körültekintően járjunk el!
  • Ha idegen nyelven történik az üzlet, akkor mindenképpen kérjük olyan személy segítségét, aki teljesen otthonosan mozog az adott nyelvben. NE hagyatkozzunk az internetes fordító oldalakra!
  • Ha a vevő különösebb kérdezősködés nélkül utal, a kialkudottnál nagyobb összeget utal, ÁLLJUNK EL AZ ÜZLETTŐL, vagy nagyon figyelmesen tanulmányozzuk át a levelezést ismételten, gyanúra okot adó dolgokat keresve! (tudom isteni dolog a paranoia… “Igen nővér, beveszem a gyógyszerem” :))
  • Nem csak erre az esetre, de más esetekre is utalva, ha hivatalos intézmény INGYENES E-MAIL CÍMET HASZNÁL (pl. a Holland Szerencsejátk Hivatal rendszeresen AOL-os e-mail címről küldözgeti az 1 millió Eurós nyereményem átvételére felszólító leveleit :) ), ne is kezdeményezzünk “párbeszédet”.
  • Ha a vevő harmadik fél részére kéri a postázást (előfordulhat természetesen) legyünk körültekintőek.
  • NINCSENEK TITKOS SZÁMLÁKON ELFEKVŐ HIHETETLEN VAGYONOK, AMELYEK CSAK A MI KÖZREMŰKODÉSÜNKRE VÁRNAK, HOGY ÖRÖKKÉ ELTŰNJENEK A DUNYHÁNK MÉLYÉN (csekély költség fejében)!
  • Nigériába ne küldjünk semmit! Ne menjünk bele semmilyen értelmetlen levelezésbe, akármilyen csábító is az ajánlat.

Biztos lenne még pár dolog, de így elsőre ennyi.

Jelen történetünk szereplői a csalók oldaláról

  • Zlatan Konchesky ( zlatan.konchesky@hotmail.com )
  • “Bank of America ügyfélszolgálat” :D ( consultus_customercare@consultant.com )
  • A “megajándékozandó barát”:
    Name: Onyekachi Okwudiri
    Address: 84, Ijesha Road
    City: Ijeshatedo
    State: Lagos
    Zip code: 23401
    Country: Nigeria
  • A csalók telefonszáma: +2347084066803

Természetesen egy elég részletes “feljelentést” küldtünk a Bank of Americanak, akiket reméljük érdekel az eset, mert nevükkel, logójukkal és szolgáltatásukkal is visszaéltek a csalók.

Tovább is elmennénk, de pl. a nigériai “biztonsági erők” vagy a vám internetes oldalai nem működnek :) (az Interpol oldaláról jutottunk oda).
Az Interpol saját országunk rendőrségére irányít (a másik veszett fejsze), az FBI meg akkor érdekelt, ha a két fél közül legalább az egyik amerikai állampolgár.

Szívesen veszünk bármilyen ÉRTELMES :) tanácsot, hova jutassuk el az “ügy” részleteit, mert jó lenne ha valaki felvállalná ezt a dolgot… bár sajnos csekély rá az esély.

Zárószónak csak annyi, hogy minden ilyen adás-vételnél járjunk el körültekintően, a külföldi csalók eléggé felkészültek.
Nem csak azt az oldalt figyelik, ahol a kollégám is hirdetett, de a jelentősebb, ingyenes apróhirdetési oldalakat mind.
Csak óvatosan az előreutalással… megnemtom. ÉSSZEL!

UI: Természetesen, ha az “ügynek” bármilyen folyománya lenne, közzé fogjuk tenni.